2012. szeptember 30., vasárnap

Börzsöny

Hosszú szünet után ismét egy globális fotóséta ígérkezett, Tibor szervezésében. A kirándulást a Börzsönyben terveztük megejteni, Királyrétről Nógrádig. Rekordszámú, több mint 30 jelentkező ígérkezett, és egy pár ember kivételével el is jött mindenki. Olyan volt, mint egy nagy osztálykirándulás. Nem akartam a nagy fotós táskámat cipelni, ezért csak a kedvenc obimat vittem magammal, de nem bántam meg. Elhatároztam, hogy kevés képet fogok készíteni, ezt az elején még sikerült is úgy-ahogy tartanom, de a végén sajnos elkapott a gépszíj.

2012. szeptember 27., csütörtök

Pécs

Pénteken délelőtt indultunk Pécsre, de bevallom őszintén ahhoz képest, hogy mennyire vártam, hogy végre lássam a várost, most egyáltalán nem volt kedvem elhagyni Bikalt. Szerencsére könnyen megtaláltuk a szállodánkat, de még nem tudtuk elfoglalni a szobánkat. Szerintem 40 foknál is melegebb volt, elvánszorogtunk a legközelebbi kávézóig és ott az árnyékban vártuk ki az egy órát.

2012. szeptember 23., vasárnap

Lovagi torna II.

Az előző bejegyzést ott hagytuk abba, hogy a lovagjaink visszavonultak felölteni páncéljaikat, miközben a bolond, pogácsával dobált minket. A rövid szünet után visszatértek a páncélosok, de csak a három jó lovag jelent meg a színen. Vajon mi történt a fekete lovaggal? Csak nem feladta a versenyt?

2012. szeptember 20., csütörtök

Lovagi torna I.

A solymász bemutató után sziesztáztunk egy kicsit a hűvös szobánkban, majd siettünk vissza a délután fél négykor kezdődő lovagi tornára. A hőség a tetőfokára hágott, elképesztően perzselt a nap, a levegő fülledt volt. Az elsők között kapaszkodtunk fel a lelátóra, mely csak félig volt befedve némi árnyat adó zsákvászonnal. Próbáltam olyan helyre ülni, ahonnan a nap állását is tekintetbe véve, a lehető legoptimálisabban tudok fotózni.

2012. szeptember 15., szombat

Solymászat II.

Az előző bejegyzést ott hagytuk abba, hogy színre lépett a második, kissé kedvetlen héja, aki nem feltétlen mindig oda repült ahová kellett volna. Nem csodálkoztam rajta, nekem sem lett volna nagyon sok kedvem negyven fokban röpdösni. A harmadikként fellépő madárba azonban azonnal beleszerettem. Már messziről látszott rajta, hogy egy nagy fazon. De az is lehet, hogy egyszerűen csak elfogult vagyok a baglyokkal szemben.

2012. szeptember 13., csütörtök

Solymászat I.

Csütörtökön megtelt élettel a Reneszánsz Birtok, reggel megkaptuk a mágneskártyánkat, amivel be tudtunk lépni a területre. A kártya egész napra szólt, vagyis akkor jöttünk-mentünk a szállásunk, és a középkor között, amikor akartunk. Adtak hozzá térképet és egy tájékoztatót is amiben leírták, hogy aznap melyik program mikor kerül sorra. Délelőtt tíztől már be lehetett volna menni, de mi inkább a marokkói fürdőben kezdtük a napot. Végül tizenegy körül léptük át a kaput, és kezdetnek sorra látogattuk a műhelyeket.