Solymászat II.

Az előző bejegyzést ott hagytuk abba, hogy színre lépett a második, kissé kedvetlen héja, aki nem feltétlen mindig oda repült ahová kellett volna. Nem csodálkoztam rajta, nekem sem lett volna nagyon sok kedvem negyven fokban röpdösni. A harmadikként fellépő madárba azonban azonnal beleszerettem. Már messziről látszott rajta, hogy egy nagy fazon. De az is lehet, hogy egyszerűen csak elfogult vagyok a baglyokkal szemben.

A nagy hőségnek köszönhetően ő sem volt túlzottan lelkes, és nehezen akaródzott neki szárnyra kapni, de azért minden feladatát teljesítette. Na, ja. A felajánlott jutalomfalatoknak kevés madár tud ellenállni. Őt is röptették mindenfelé, és a végén a solymász hölgy letette a földre, majd otthagyta és egy pár lépést eltávolodott tőle. A bagoly feladata az volt, hogy odagyalogoljon a várakozó idomárjához. Elképesztő volt, ahogy a repüléshez szokott madár, peckesen elsétált előttünk, időnként kinézve a közönségre. Muszáj volt nevetni rajta. Talán nem véletlen, hogy róla készült a legtöbb fotóm.

Bubi a bagoly

Vajon mi jár az eszében?

Az érdeklődés középpontjában

Az utolsó attrakciónak egy sólymot konferáltak fel, de még előtte a herold verseny eredményhirdetése következett. A bolond megkérte a közönséget, hogy kézfeltartással szavazzanak, melyik herold győzött. A szemtelen csavargó lányra szavaztak a legtöbben, így ő kapta a nagy tapsot. Mondanom sem kell, hogy én a királyi heroldra szavaztam. Végül kihozták a sólymot, fején a sipkával. Ezt leszedték róla és elengedték hadd repüljön. A solymász elkezdett pörgetni egy „csalit”, és amikor a sólyom közelített, elengedte, a madár pedig elkapta. Nagyon látványos volt. Azután történt egy kis baki, homokszem került a gépezetbe. Történt ugyanis, hogy a sólyom fogta magát és elhúzott hátra az istállók felé. Szólt a zene, a srác pörgette a csalit, és peregtek a kínos, sólyom-mentes másodpercek.

Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére!

Tökéletes feladat végrehajtás

Ide figyelj már!

Egy darabig azt hittük, hogy valahogy ez is az előadás része, de azután rájöttünk, hogy itt szabotázs történt, a szárnyas beintett nekünk, és meglépett. A kínos hallgatást, a még a helyszínen tartózkodó királyi herold törte meg, amikor közölte, hogy a madár már nyugdíjas, és csak elvétve vállal fellépést. Ez most nem az az alkalom volt. De ebből is láthattuk, hogy ez nem egy megrendezett, szénné idomított állat bemutató volt, hanem a madarak is partnerként vesznek benne részt, aztán ha nincs kedvük a mókához, akkor nincs kedvük.

A vesztes "jutalma"

A csavargóé a győzelem!

Feladat átvétel

Már éppen kezdtük feladni a dolgot, és már vége lett volna az előadásnak, amikor ismét megjelent a színen az öreg sólyom, rárepült a feldobott csalira, megfogta, majd elengedte, és elhúzott a városhatár irányába. Szinte hallottam lelki füleimmel, ahogy gúnyosan felkacag. Hát akkor ennyi volt. Mielőtt szétszéledt volna a tömeg, még tájékoztattak minket, hogy a színpad melletti sátorban lehet fotózkodni a madarakkal, meg lesz egy kis solymászat ismertető is közben, és persze lehet kérdezgetni is.

Sapka le, aszt' hadd menjen!

Csali pörgetés

Talált, süllyedt!

Szerencsére nem sokan tódultunk oda a sátorhoz, igazából én csak fotózni akartam, de azután ott ragadtunk. Érdekes volt a mit a srác mesélt. Egy jelképes összeg fejében, a harris héjával és –legnagyobb örömömre- a kis bagollyal lehetett fotózkodni. Mivel mindenki a héját akarta, addig a bagoly – fajtáját tekintve afrikai uhu – a sátor egy sarkában lévő rúdon ücsörgött és lihegett. Mikor végre sorra kerültem, közöltem, hogy a baglyot akarom. Felvettem a vastag bőrkesztyűt, addig a srác leoldotta a kissé tiltakozó baglyot a rúdról, majd megmutatta hogyan tartsam a kezem és átmászatta a nyűgös baglyot. Kérdeztem, hogy mi a baja a madárnak. Azt a választ kaptam, hogy nagyon melegük van, és ilyenkor nem nagyon szeretnek repülni. Az volt az érzésem, hogy ha srácon múlna, akkor nem is tartották volna meg a bemutatót.

... és a héjában van a vitamin....

Pózolj szépen, fotóznak!

Uhu africanus

Kérdeztük a renitens sólyomról is. Mondta, hogy ne izguljunk, mert meg fogja találni, ugyanis van a lábán jeladó. Nem először lépett meg előadás alatt, de megérthetjük, hogy nincs kedve kunsztokat végrehajtani ilyen forróságban. Ráadásul elég jól is van lakva, azért a pár cafatért nem fog bohóckodni nekünk. A madarakat a jutalomfalatokkal tudják valamelyest motiválni, de azért nem éheztetik őket. Ember alaposan lefotózott a bagollyal, azután visszavették tőlem. Még egy pár szót beszélgettünk, azután elnézést kértek, de szerették volna már visszavinni a madarakat a hűvösbe. Természetesen nem haragudtunk. Azt mondom le a kalappal az egész társulat előtt, hogy ebben a brutális hőségben is helytálltak.

Lihegő bagoly portré

Bagoly x4

Mikor megyünk már haza?

Szakad rólunk is a víz, így mi is visszasiettünk a hűvös szobánkba egy kicsit pihenni a lovagi torna előtt. Útközben láttam, hogy Zina már tartja a kurtizán tanfolyamot az érdeklődő hölgyeknek. Hát én most lemaradtam róla, de valahogy a madarak jobban érdekeltek.