Bárhol is vagyok, ha csak lehet, elkerülöm, hogy a déli órákban kelljen fotóznom. Most azonban eléggé felhős volt az ég, így nem bántam annyira, hogy pont ebben az előnytelen időszakban kell meglátogatnom a várva-várt Tisza-Tavi Vízi Sétányt. Az eső szerencsére már régen nem esett amikor odaértünk a csónakokhoz, amik átvisznek a sétányra.
Kicsit ügyetlenkedve szálltunk be a csónakba, de a pár perces átkelés után már zergeként ugrottunk partra, és máris a pallókat tapostuk. Aki esetleg nem hallott még róla, annak elmondom, hogy tulajdonképpen mi is az a Vízi Sétány. Ez egy 1500 méter hosszú, 1600 darab cölöpre, a víz fölé épített tanösvény, mely a tó élővilágával ismerteti meg a gyalogúton végig sétálókat.
|
Pallóra szállás után |
|
Figurák a madárvártában |
|
Az első tündérrózsák |
A sétányon két madárvárta és egy szigeten felépített kilátó is várja a látogatókat. Nagyon hasznosak az úton elhelyezett tájékoztató táblák, így meg tudtuk különböztetni a nádat a gyékénytől, megtudtuk milyen a békatutaj és a sárga nőszirom. A madárvártákban pedig a madarakat lehetett beazonosítani, már ha láttuk volna őket.
|
A gyékényest lassan felváltja a nádas |
|
Ez a sétány már csak csónakkal járható |
|
Növényzet minden szinten |
Nem sokkal pallóra lépésünk után betértünk az első madárvártába. Innen egy kárókatonát lehetett jól látni, meg néhány fattyúszerkőt, akik történetesen arrafelé fészkeltek. Nem sokáig időztünk ott, elindultunk a pallókon befelé. Szerencsére nem voltak túl sokan a sétányon, és iszonyatosan élveztem, hogy egyedül gyalogolunk a mindent elborító nádasban (időnként gyékényesben). Nagyon izgalmas volt.
|
A vízi szavanna |
|
Az ösvény utolsó méterei |
|
Kilátás a stégről |
Néha egy-egy szárcsa felrebbent, de a mindenhol üzembiztosan jelen lévő vadkacsák már nem voltak ennyire félősek. Juszt se fotóztam le őket. Végre megpillanthattam a vízen életem első fehér tündérrózsáját is. Legnagyobb meglepetésünkre, az égen hirtelen elkezdtek szétoszlani a felhők, és először csak fátyol mögül, de végül teljes mértékben és visszavonhatatlanul kisütött a nap.
|
Les a fák között |
|
Békatutaj, miegymás |
|
Útkereszteződés és tájékoztató |
Egyrészt örültem neki, mert esőre nem vágytam. A délelőtti csapadék már felszáradt a deszkákról, biztonságosan lehetett közlekedni rajta. Másrészről sajnos a fotóim nem lettek túl jók a fényviszonyok miatt. Magába az ösvénybe viszont teljesen beleszerettem, nagyon inspirálóak a kissé egyenetlen deszkák, meg az össze-vissza hullámzó korlát. Rengeteg fotót készítettem róluk, próbáltam most visszafogni magamat, hogy ne rakjam tele velük a blogot.
|
Az ösvény |
|
Kanyargós |
|
Ez a kedvenc képem |
A susnyást lassan felváltotta a dzsindzsás, hamarosan egy erdős részre jutottunk, körülöttünk a fekete színű vízben békalencse, békatutaj, meg mifene nőtt, és helyenként kicsit vidrás volt a levegő. Igazi vadregényes környezetben, eljutottunk a kilátóhoz. Kénytelenek voltunk „átvágni” egy, a pallóra letelepedett, uzsonnázó kisiskolás csoporton, hogy fel tudjuk menni a torony tetejébe, alig akartak arrébb menni a lépcsőn. Letelepedtünk a platón, gondoltuk megvárjuk, míg elmennek a gyerekek. De ők inkább feljöttek utánunk.
|
Türelmes kecskebéka |
|
Távozó csoport |
|
Távolban egy fehér torony |
Pazar kilátás nyílik a tóra, megérte felmenni. A torony után még egy pár méteren folytatódik a sétány, és egy kis stégre juthatunk ki. Itt már teljesen meseszerű volt a látvány. Néhány fotó után visszaindultunk, és az erdős részt elhagyva, már a nádas részben járva, az egyik elágazásnál eljutottunk a második madárvártáig. Pont akkor jött ki a kis faházból egy nagyobb csoport, amikor odaértünk, így aztán jó darabig egyedül ücsöröghettünk és élvezhettünk a relatív csendet. Relatív, mert nádirigó mindenhol van, és ritkán maradnak csöndbe. Aláfestő, kísérő effektről pedig a békák gondoskodtak.
|
Kettes számú várta és a kilátó |
|
Szárítkozó kormorán |
|
Az egyes számú madárvárta |
Végül visszagyalogoltunk ez első madárvártához, ott vártuk ki, míg átjön értünk a csónak. A házikóban a Hortobágyi TVK fiatal munkatársai kedvesen érdeklődtek, hogy hogy tetszett a sétány, és van-e valami kérdésünk. Annyira meglepődtem, hogy először nemet mondtam, de azután eszembe jutott, hogy többször is hallottunk egy furcsa, búgó hangot. Olyan volt, mint amikor valaki belefúj egy üres üvegbe. Megtudtuk, hogy ezt a bölömbika (madár) csinálja, akit látni azért nem nagyon lehet. Mikor észrevettük, hogy a túlparton elindult a csónak, elbúcsúztunk és elégedetten távoztunk. Annak ellenére, hogy nem sok madarat láttunk és a fények sem voltak túl jók, iszonyatosan élveztük a sétát, mindenkinek ajánlom.
A következő részben reggeli madárfotózásra megyünk. Majd kiderül, hogy milyen sikerrel.
Csak gratulalni tudok a bejegyzeshez, olyan elvezetesen irsz! A kepek nagyon jok, egy percig se aggodj a tul sok feny miatt. Sajnos, egy kirandulason akkor fotozunk, amikor tudunk:). Varom a folytatast.
VálaszTörlésKedvenc fotok: a beka es a szaritkozo kormoran.
Köszönöm szépen! :)
TörlésMár vártam afolytatást gratulálok mindenhez,egyre jobban érlelődik hogy élőben is megnézzük.
VálaszTörlésHajrá! Biztos, hogy nektek is nagyon tetszene. :)
TörlésNagyon hangulatosak ezek a cölöpön álló sétányok. Minden képből a csend és a nyugalom árad.
VálaszTörlésAzért megnézném, hogy te mit hoznál ki ebből a helyszínből... :)
TörlésNagyon tetszenek!Tetszik az a könnyed stílus,ahogy írsz,mintha itt ülnénk egy kávé mellett, élményeidet mesélve.Tetszenek a képeid,szinte hihetetlen,hogy még létezik ilyen háborítatlan táj ott,ahova az ember...már betette a lábát!
VálaszTörlésKöszönöm Marcsi! Örülök, hogy tetszett!
TörlésZseniális képek! Meg kell néznem a saját szememmel a helyet... :) Gratulálok! Mindig is szerettem a fotóidat, de szerintem most egy új klasszisba léptél ezekkel a képekkel!
VálaszTörlésKöszi Dani, de nem túlzás ez egy kicsit? Azért persze kellemesen hizlalja a májamat... :)
TörlésNem hinném, egyszerűen nagyon tetszenek... és bár mindig ezt írom, azért van, hogy jobban, mint máskor... na most ezek olyanok.
VálaszTörlésMajd igyekszem összeállítani egy válogatsát azokból, amiket egyszerűen imádok... mostanában úgyis van időm...
Jól van-jól van. Akkor örülök. :)
TörlésJó kis kedvcsináló, szép képekkel.
VálaszTörlésKöszönöm! :)
TörlésJó volt nézni és visszaemlékezni. Jó volna most is ott lenni!
VálaszTörlésA madárfotózás eredményére nagyon kíváncsi vagyok. Érdekes, hogy a fenti képeken mennyire kevés madár volt a tavon (?)
Gondolom bejártátok a Tiszavirág ártéri sétautat is? Nekem az is nagyon tetszett.
... ja, és rengeteg fehér töndérrózsa volt(van) arrafelé :)
Tényleg szinte semmi madár nem volt. Nem pont a legjobb időben jártunk arra. Volt olyan madárfaj aki még nem érkezett meg, de a legtöbben már elkezdtek fészkelni, és ilyenkor elbújnak. Az ártéri sétaúton nem jártunk, az a szembe lévő oldalon van. Majd legközelebb.
Törlés