Puchner Kastélyszálló

Az idei nyaralás színhelyét az Ember döntötte el, és meglepetésként tálalta. Általában szeretek én is beleszólni az ilyesmibe, de nem duzzogtam sokáig amiért kihagyott a döntésből, amikor megtudtam, hogy végül is hová is megyünk. A csomagban a következő ajánlat volt: Kezdetnek négy éjszaka Bikalon a Puchner Kastélyszálló és Reneszánsz Élménybirtokon, majd levezetésként két éjszaka Pécsen.

Pécsre régóta készültünk, hiszen utoljára általános iskolás korunkban jártunk arra, a Reneszánsz élménybirtokot pedig a megnyitása, vagyis bő két éve szerettük volna már megnézni. Hosszú várakozás, és munkával teli hetek után, végre elérkezett az indulás napja. Mivel a szállást csak délután kettőtől lehet elfoglalni, ráérősen indultunk el fél tizenkettőkor, de olyan jól haladtunk az M6-os autópályán (jó, 10 autóval ha találkoztunk), még kettő előtt odaértünk. Kivételesen nem tévedünk el sehol, még a remek magyar kitáblázottsági (vagy inkább táblázatlansági) viszonyok ellenére sem.


Szerény, visszafogott hajlék

Ügyeltek a részletekre

Szobát nem csak a kastélyban lehet foglalni, hanem az ún. Fürdőházban és az ún. Francia Udvarházban is. Mi ez utóbbiba kértünk szobát, és nem bántuk meg. Mit szépítsük, ezt egy hatalmas istállóból alakították ki, és mint a neve is mutatja, régi francia udvarház stílusában rendezték be. Annak ellenére, hogy képen már láttuk milyen a szoba, majd leesett az állunk, amikor beléptünk. Azonnal készítettem is néhány felvételt, amíg szét nem pakoltunk.

A Reneszánsz Palota - az oroszlán mellett kell bemenni a Lovagterembe

Lovagterem - vacsorához terítve

Az ágyon bekészítve ott feküdtek a fürdőköpenyek, amiben elvileg majd flangálnunk kell a birtokon. Mindenekelőtt azonban fogtuk a recepción kapott térképet, és elindultunk felfedező túrára. Tudniillik külön helyen volt a reggeli, a vacsora, és mindenféle fürdő meg egyéb létesítmények szétszórva a területen. Nagyon nagy hőség volt, a séta után visszatértünk a szobánkba, és inkább aludtunk vacsoráig.

A nagy medence

Romantikus sarok, szemetes zsákokkal

A vacsora helyszíne a nemrég megnyílt reneszánsz palota lovagtermében volt. Hát megint leesett az állunk. Hatalmas hosszúkás csarnokban, elegáns asztalok –„szoknyás” székekkel -, a falakon reneszánsz festmények nagy molinókon. Sürgő-forgó pincérek tüsténkedtek a vendégek között, és diszkrét reneszánsz muzsika szólt valahonnan. Félpanzión voltunk, de az ital nem volt benne a vacsora árában, azért külön kellett fizetni. Ezt a külön fizetést nagyon szimpatikusan oldották meg. Bármikor, bárhol, bármit fogyasztottunk, felírták a szobaszámunkat, nyomtattak hozzá blokkot, az egyik példányt aláírtuk, a másikat pedig megkaptuk. S a végén, távozáskor egybe kifizettük az egészet. Ez azért jó, mert nem kell állandóan pénzt tartani magunknál, de veszélyes is, mert az ember nem látja, hogy mennyire megy a pénze.

Képek a birtokról

Bejárt a Reneszánsz Parkba

Visszatérve a vacsorára, a kaja elég jó volt, és bőséges volt a választék is. A gyerekeknek külön sütöttek sült krumplit és olyan dínó alakú panírozott húspépet. Volt ott rendes étel is, így nem nagyon értettem a gyerekek és a szülők lelkesedését. Kíváncsiságból megkóstoltam egyet, és hát valami borzalmas volt. Nem értem. Ahogy befejeztük a kaját, és mentünk újabb adag valamiért, a pincérek már vitték is el az üres tányérokat. Komolyan mondom, mindenki nagyon segítőkész, udvarias és kedves volt. Második esti vacsoránál is ugyanoda ültünk ahová előzőleg – egy négyszemélyre megterített asztalhoz – s harmadszorra (és persze negyedszerre is) már ugyanezt az asztalt, csak két személyre terítették meg, tudták, hogy mi fogunk ott ülni. Azért ez tényleg figyelmesség, ha tekintetbe vesszük, hogy hány embert kellett kiszolgálni minden nap, ráadásul két turnusban.

A Gagyizda bedől a kanyarban

Pihenőudvar fűszernövényekkel

A kastély területe tulajdonképpen két nagy részre tagolódik. Az egyik részen vannak a szállások, a fürdők, sportközpont, parkolók, stb., a másik részén pedig a reneszánsz élménybirtok. Most pedig idéznék a honlapjukról, mert úgysem tudnám jobban definiálni, hogy mi is ez pontosan: „A bikali Élménybirtok Magyarország első tematikus élményparkja. Egyedülálló módon idézi fel és kelti életre a középkori Magyarországot: mesterek, színészek, harcedzett lovasok és íjászok, gyakorlott madarászok közreműködésével. A reggeltől estig tartó időutazás során kortól és nemtől függetlenül, gyermek és felnőtt egyaránt megtalálja a számára legizgalmasabb elfoglaltságot, időtöltést. A 7,5 hektáron elterülő birtok területileg 5 nagy egységre tagolódik: a Középkori Falu, az Óváros, a Főtér, a Reneszánsz Palota és a Lovagi Küzdőtér. A közel 35 építményben műhelyek, boltok, vendéglátó egységek és képzésre, foglalkozások megtartására alkalmas helységek kerültek kialakításra.”

A Park tervezői jó szívvel gondoltak a fotósokra is

A katonák a falból léptek elő, ettől még félelmetesebbek

Vacsora után, a Palota lovagterméből kilépve már az élményparkban voltunk. Innen szeretnék megszavazni az igazgatóságnak egy óriási, hatalmas piros pontot, mert szabadon be lehetett járni az egész komplexumot, így aztán minden vacsora után sétáltunk majd egy órát, ami csacsi simogatásba torkollott, a középkori falu részen helyet kapó állatsimogatóban. A legjobban az Óváros tetszett, állati jól megcsinálták. Az egész komplexum csak akkor van zárva a kastély vendégei előtt, amikor rendesen műsoros nyílt nap van – ti. nincs minden nap nyitva-, mert ilyenkor belépőjegyet kell váltani. A mi szállásfoglalásunkban benne volt egy ilyen jegy, ezt csütörtöki nap tudtuk beváltani.

Megtudtuk, hogy itt is lehet szállást foglalni

Töményen is bírtuk

A vacsora utáni sétát megfejeltük egy kis esti úszással. A nagy kinti medencéhez battyogtunk le, köntösben. Azon röhögtünk, hogy úgy nézünk ki, mint az ápoltak egy olyan intézményben, ahová mentális okokból kerülnek be a paciensek, úgy nagyjából életük végéig. Szegény Embernek kicsi volt a köntös (M-es biléta volt benne - ezek tudják, hogy fogyózok???? Hááát fogyok-fogyok egy ideje, de az M-es méret még erősen határeset...- Ember) , így ő még egy kicsit közveszélyesnek is látszott. Szóltunk a recepción és másnap kicserélték. Nagyon kellemes volt a hűs vízben úszni, az esti nyolcórás harangozás után megjelentek a denevérek is, akik a vízbe esett rovarokat halászták ki, sokszor az orrunk előtt.

Bejárat az Óvárosba és a Lovagi torna pályája

A Lovagi torna pályája mögötti istállókba is be lehetett nézni

Az úszás után még visszamentünk a reneszánsz részbe, hogy megnézzük vajon ki van-e világítva. Ki volt. A parknak két bejárata van. Egy azoknak, akik a szálló vendégei, és egy azoknak, akik az „utcáról” jönnek be. A kastély felöli bejáratot a fekete sereg néhány katonája őrzi kivont kardokkal, közöttük ellépdelve lehet beljebb menni a területre. Nappal is elég ijesztően néznek ki, de este, sötétben kimondottan félelmetesek voltak.

Latrinás Lejtő

Rengeteg apró részlet

Másnap reggel, magához a kastély épülethez tartozó reggeliző terembe mentünk, itt is udvarias kiszolgálás, és bőséges ételválaszték fogadott. A teljesség igénye nélkül, volt rántotta, virsli, tükörtojás, müzlik, felvágottak, kávé, tea, kakaó, stb. Mindenki talál magának valami fogára valót. Reggeli után úsztunk egy kicsit a kinti medencében, utána meglátogattuk a fedett SPA-t, vagyis a francia és marokkói fürdőt.

Belestünk a középkorba

Részletek

Ezek reggel kilenckor nyitnak. Kaptunk törölközőt és amolyan elektronyos beléptetőt, amit óraszerűen a karunkra tudtunk csatolni, merthogy itt is belépő kapu van, csak úgy nem lehet besétálni. Azonnal a marokkói részbe siettünk, és ismét leesett az állunk. Az egészet, úgy ahogy van hazahoztam volna. Három délelőttöt is itt töltöttünk, két hatalmas pezsgőfürdő medencében áztattuk és masszíroztattuk magunkat, utána úsztunk az ellenáramoltatós medencében, és én néha leszaladtam a nagyon hideg vizes merülő medencébe.

A Madaras színpad és a falusi részletek

Kicsit skanzen szerű, de jó!

Azután kezdett megtelni a fürdő, és inkább kihelyeztük magunkat a kinti medencéhez. Itt szerencsére mindig sikerült az árnyékba feküdnünk a nyugágyakban. Néha sikerült úsznunk is. Merthogy akkor most jöjjön egy kis negatívum is. Az előbb említettem a francia fürdőt is, de sajnos ebbe nem nagyon tudtunk belemenni, mert folyamatosan kisgyerekeket áztattak benne, a nagyobbak pedig a fejükre ugráltak. Ez még nem is lett volna nagy baj, de sajnos – a tiltás ellenére – időnként bejöttek a marokkóiba is. Sokszor a kinti nagy medencében is lehetetlen volt az úszás, mert minden sarokban fröcsköltek, visítottak és ugráltak a medencébe.

Itt lakni is lehet!

A szabó, a fafaragó és a kidobolók

Az ember egy darabig toleráns és elnéző tud lenni, de az egyik délután, amikor már crescendo-ban visítottak minden irányból, majd a hiszti (még életemben nem láttam ennyi hisztis gyereket egy rakáson), a sikoltás és az „anyúúúúúúúú” kakofóniában végződött, inkább otthagytam mindent és bementem a szobába pihenni. Szóval igazából este tudtunk egy jót úszni, bár Embernek egyik délután sikerült egyhuzamban egy órát abszolválni. Valószínű nem csak nekünk probléma ez, ugyanis a palotában nyitottak kizárólag felnőttek számára egy törökfürdőt, de ott meg sajnos túl sokan vannak a nyugalomra vágyók.

Részletek

Esti hangulat

Mindezek ellenére nagyon jól éreztük magunkat és fájó szívvel jöttünk el. Maradtam volna még, mert nagyon bejött ez a reneszánsz téma világ ami köré épült az egész, s amiről még fogok írni két bejegyzést is. Vagy hármat.

Megjegyzések

  1. Ez elképesztő! Biztos, hogy ez itt van nálunk? Bármikor lekőrözne német, vagy osztrák helyeket.
    A fotók remekül visszaadják a hely hangulatát, vérzik is a szívem...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugyehogy ugye? :) Gyanítom, hogy visszamegyünk még. :)

      Törlés
  2. Szuper a hely!!!!!!Nagyon szépek a fotóid!!!! Irigykedem is rendesen.Ahogy írtad,sokan voltak,de tudtál úgy fotózni,hogy nem zavar be a sok ember.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Marcsi! Szerencsére csak a medencénél voltak sokan, máshol nem. Az élményparkról készült képek nagy része este, vacsora után készült, akkor alig volt egy-két ember arra.

      Törlés
  3. Szokásos módon hozod a remek képeket és az élvezetes beszámolót! :) Köszi!
    Amúgy tavaly októberben én is voltam itt és nagyon tetszett...

    VálaszTörlés
  4. Nagyon klasssz lehetett! Orom latni,h. van ilyen hely otthon.

    VálaszTörlés
  5. Látványos díszletváros, hangulatos fotók.

    VálaszTörlés
  6. Szuper fotok és a leírás hozzá.....:-)
    Köszi a tippet! Ide nekem is el kell mennem :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések