Mint az
előző bejegyzésemben említettem, az időjárás egy kicsit beleköpött a levesünkbe és kénytelenek voltunk halasztani a bledi programokat. Szerencsére délutánra elállt az eső, bár továbbra is fenyegetően néztek ki a felhők, elindultunk felfedezni a bledi várat és megkóstolni a híres bledi krémest. A pletnázást (speciális csónakkal való átkelés a tavon lévő szigetre) két nappal későbbre halasztottuk.
A tó felett 100 méter magasan fekvő várat valamikor 1011 körül építették fel, majd 1511-ben egy súlyos földrengés megrongálta. Mai formáját az akkori felújítás során nyerte el. Jobbára kiállítások vannak benne, külön említésre méltó érdekessége a XVI. században épült gótikus várkápolna, melyet az 1700-as években barokk stílusban felújítottak és falfestményekkel díszítettek.
Köszönhetően a romantikus környezetnek, a várban gyakran van esküvő, ahogy ottlétünk idején is be volt már készítve előre egy üveg pezsgő, poharakkal. Legnagyobb meglepetésünkre az ifjú pár nem szlovén volt, de még csak nem is európai, hanem japán!
A várat, ha másért nem is, de a bledi tóra való csodálatos kilátásért mindenképp érdemes meglátogatni.
Utolsó programunk a híres bledi krémes kóstolása volt. Tesztelésünk során megállapítottuk, hogy valóban nagyon finom, de a magyar fajtának jobb a tésztája. Egyik utastársunk véleménye szerint, nem rossz, nincs benne semmi különös, de meg tudna enni belőle egymás után hármat is.
Az édességet nem csak az emberek kedvelik, hanem a cukrászda teraszán bandázó - véleményem szerint súlyosan cukorfüggő- verebek is. Volt aki egyenesen kézből etette őket, de egyébként türelmesen kivárták amíg valaki végzett az adagjával és utána reménykedve rárepültek az otthagyott morzsákra. Furcsa látvány volt a tányérokon ugráló sok kis krémes csőrű madár.
Indulás előtt még jutott idő egy kis tóparti sétára, majd a másnapi jobb idő reményében visszabuszoztunk a szálláshelyünkre.
 |
Esküvői kellék |
 |
A kis sziget ahová pletnával lehet eljutni |
 |
Korabarokk oltár |
 |
Barokk falfestmények |
 |
Kilátás a várudvarra és a Júlia-Alpokra |
 |
A főnök |
 |
Krémes-vadászok |
 |
Nem nagyon kell mosogatni.. |
 |
Szent Márton templom |
 |
100 méter magasan |
 |
Csendélet |
 |
Fenyegető fellegek |
 |
Pletnás, műszak után |
Régóta vágyom ide!
VálaszTörlésÚtba esik a Vintgar-szurdok felé. ;-)
Törlés