Fűzfa pihenőpark

Már évek óta szerettem volna ellátogatni a Tisza-tóhoz, de valahogy mindig kimaradt. Most azonban hirtelen felindulásból négy napot töltöttünk Poroszlón és a Tisza-tó környékén. Nem csalódtam benne, azt kaptam, amit vártam. Természetesen a fényképezőgépemet sem hagytam otthon, ennek köszönhetően lesz jó pár bejegyzés, sok-sok képpel.


Elsőként a szálláshelyünkről írok. Talán furcsának tűnhet, hogy egy külön posztot szánok neki, de nem egy egyszerű szállodában voltunk, hanem a Tisza-tó mellett, egy gyönyörű vadregényes környezetben fekvő helyen, melyet két oldalról körbe vesz a Holt-Tisza és ennek megfelelően van némi állatvilága is. Egyszóval volt mit fotózni.

Kint ülve esik igazán jól a vacsora.

Átjáró az uszodába

És ez mind a  miénk volt....

Mivel csak délután kettőtől lehetett elfoglalni a szállást, egész délelőtt az esőt bámultam az ablakon keresztül. Az autópályán azonban már nyoma sem volt csapadéknak, bár nagyon sok gyanús esőfelhőt láttunk a távolban. A 33-as útra letérve haladtunk Poroszló felé. Kétszer kellett megállnunk. Először egy szarkaláb mező, utána pedig egy pipacsmező miatt. A két „kényszerpihenőről” képes beszámoló a következő bejegyzésben várható.

Csókolom, kit tetszik keresni?

És azt hallottátok, hogy....

Ha ezt Turbi látná!

A környéken már villámlott, amikor beértünk a településre. Elhaladtunk az újonnan megnyílt Ökocentrum előtt is, melyet mi is terveztünk meglátogatni. Egy kicsit elrettentett az mérhetetlen mennyiségű parkoló kocsi amit láttunk, szinte még a fán is lógtak. A szálláshoz érve úgy ömlött az eső, hogy nem bírtunk kiszállni az autóból, ezt később jégverés is követte, hogy izgalmasabb legyen. Vagy 20 perc múlva tudtunk csak kiszabadulni, mondhatom jól indult a nyaralás.

A nyári ludak nem túl barátságosak

Egy kis kiegészítő kaja jót tesz a kacsáknak

Menekülő vízi csibék

Szerencsére ez volt az egyetlen bosszantó dolog a négy napban. A recepción nagyon kedvesen fogadtak és azonnal megmutatták az éttermet, a tetőtérben lévő szobánkat és persze a hatalmas belső úszómedencét. A medence egy másik épületben volt, de nagyon ötletesen egy fából készült átjárón lehetett megközelíteni, majd egy csigalépcsőn lemenni a medencéhez.

Most jobbra vagy balra?

Kamera-érzékeny kiskacsa

A magányos hős

Amikor lepakoltunk, kinéztem szobánk ablakán, éppen elúszott egy vadkacsa, sok pelyhes kiskacsával a nyomában. Mivel még mindig esett az eső, nem volt kérdés, hogy megtámadjuk az úszómedencét. Állati szerencsénk volt. Minden délután lementünk úszni és szaunázni, hogy levezessük az aznapi túrák fáradalmait, és mindannyiszor miénk volt az egész, bár voltak más vendégek is, senki nem jött úszni. Kicsit olyan volt, mint a Tanú című filmben, amikor Bástya elvtárs egyedül úszott az uszodában.

Mondjuk ki: ez bizony csúnya!

Jó áll neki a fekete

Pelyhes birodalmi lépegetők átkelése

A szobaárban a reggeli is benne volt, első reggel a pincér hozta ki a ham&eggs-et , amit rendeltünk, mert csak miattunk nem csináltak büféasztalt. A többi reggeli már svédasztalos volt, és valóban bőséges, ahogy ígérték. Háromszor is vacsoráztunk az étteremben, általában a szokásos magyar éttermek kínálatát nyújtják, halas dolgokkal kiegészítve, de legalább finoman készítik. A helyiek is oda járnak enni, igaz legtöbbször halászlevet ettek.

Az épület mögötti rész

Nem időzött túl sokáig

Rezzenéstelen víztükör
A legjobban persze a helyi állatvilág tetszett. Két galamb röpde, nagy és kis nyulas ketrecek képviselték a háziállatokat, az állandóan jelen lévő vadkacsák, nyári ludak és vízi tyúkok és békák pedig a vadvilágot. Néha egy-egy kócsag is betévedt a vízhez, de ők némi hezitálás után inkább visszamentek a tóhoz. Itt találkoztunk a világ legviccesebb, egyszerre aranyos és csúf madárfiókájával, a vízi csibével.

Rengeteg rózsa van a birtokon

Egy kis ellenfényes csendélet

A kapu előtti rózsa kavalkád

Nagyon jól éreztük magunkat, jó volt ez az előszezoni nyugalom. Nehéz szívvel jöttünk el az ötödik nap reggelén, talán a zuhogó eső azért egy kicsit segített benne, igaz indulás előtt még megsimogattam a kisnyuszikat. Remélem, még visszatérünk.

Megjegyzések

  1. LIKE, LIKE, LIKE! Nagyon irigyellek! (aztán találkozhatnánk is valamikor egy személyes beszámolóra, meg egy kis fényképezgetésre) :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Dani! Ami késik az nem múlik! Boldog születésnapot neked, itt is! :)

      Törlés
    2. Akkor köszönöm itt is! :))
      Jó lenne, mert asszem én is tudnék mesélni, de majd sort kerítünk rá.

      Törlés
  2. No, én akkor most jelezném, hogy ezt a sorozatot nagyon fogom szeretni! A Tisza-tó az egyik nagy kedvencem - természetesen a vad része, a tanösvények, csónakázni az érintetlen kis víziösvényeken, a fejed felett hatalmas lombokkal. Titok minden bokor mögött. Hol egy bakcsó bújik meg, hol egy jégmadár csap le a vízbe...
    Valamikor majd szeretném megnézni az új létesítményt, az édesvízi akváriumot, de még kivárok...pont az általad említett dolog miatt. Érdeklődve várom a következő részt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon jól leírtad azt ami engem/minket is megfogott. A titok minden bokor mögött, az tényleg úgy van. Voltunk reggeli fotós túrán, igazi vadászat volt, persze csak az objektívvel. :)
      Az Ökocentrumról, és a tanösvényről is lesz külön-külön poszt!

      Törlés
    2. Érdeklődve várom. Jó lesz összehasonlítani mi változott az ottjártunk óta. Az Ökocentrumra pedig külön kíváncsi vagyok - csak néhány promóciós fotót láttam róla eddig. Remélem bejön a térség számítása. Sok új látogató lesz, újabb munkahelyek jöhetnek létre, ráfér arra a vidékre (is).

      Törlés
    3. Igen, én is szurkolok nekik. Amúgy nagyon pozitív volt minden, kedves, korrekt emberekkel találkoztunk. Tudom, hogy ez kellene legyen a normális, ám mégis kuriózum volt, hogy mindenről kaptunk számlát, semmilyen szolgáltatás nem ment "zsebre".

      Törlés
    4. Hasonló tapasztalataim vannak nekem is :) Szögezzük le ismét - jó kis hely!

      Törlés
  3. Baromira jó lehetett, az a nyugalom, a természet... szóval irigykedem. A fotók pedig remekül sikerültek. Az a kis tépett izé nem is olyan csúnya, inkább aranyos. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg baromi jó volt, bármikor visszamennék! Nincs is olyan messze tőlünk... A kis izével kapcsolatban pedig maradjunk annyiban, hogy idétlen, de nagyon. :)

      Törlés
  4. Nagyon klassz a hely!!!!és gyönyörűen fotóztad!!!!irigykedem mindkettőért!
    és a tépett kis izé nagyon is aranyos......

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Marcsi, ha már ketten mondjátok, kezdem én is annak látni. :) A kis izé amúgy a vízityúk csibéje. Nagykorára egészen csinos lesz, szép fekete tollakkal, piros homlokpáncéllal, és citromsárga pipaszár lábakkal.

      http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/imagecache/preview/V%C3%ADzity%C3%BAk.jpg

      Törlés
  5. csatlakozom az előttem szólókhoz, meseszép, vadregényes helyről tudósítottál, változatos, kalandos élményekben lehetett részed..., na és ez a sürgés forgás a megannyi kis állat között... a ritka hajú kis izé valóban meglehetősen érdekes, de nem igaz, hogy csúnya... (nem lehet mindenki pingvin... :))
    klasszak a képek, a zöldek, a fények, a tükrök..., grat!
    mindenesetre én is feljegyeztem az előjegyzési naptáramba... már csak az évszám kérdéses... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm dino! Örülök, hogy benéztél és tetszett amit láttál. :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések