Interjú egy galambbal

Bár még meglehetősen hűvösek az éjszakák, minden kétséget kizáróan itt a tavasz. A cinkék bele-bele csípnek még a mogyoróba, de a többi madár inkább már csak inni jár az erkélyre. Sokszor emlegetett napközis galambom, Turbi, immár nem egyedül jön látogatóba, hanem egy fess úriember társaságában szemezget az itt-ott még megtalálható lehullott madáreledelből. Turbi olyan szinten nem fél tőlem, hogy még oda is jön hozzám, ha kinézek az erkélyre, sőt ma kis híján a kezemből vette el a felkínált magokat. Ha nyitva van az erkély ajtó, akkor pedig oda kell figyelnem, mert úgy érzi, hogy bizalmaskodásom arra is felhatalmazza, hogy bejöjjön a lakásba. Ilyenkor kénytelen vagyok egy kicsit erélyesebben rászólni.
A felkínált magokért cserébe kértem tőle egy interjút és azt is hagyta, hogy Norbival, jelenlegi élettársával lefotózzam őket. Íme a riport:

-Kedves Turbi, először is nagyon örülök, hogy szóra bírhatom. Másodszor pedig mesélne valamit fess kísérőjéről a Bolygó Pingvin olvasóinak?

- Nos, igen – mondja Turbi egy kicsit zavarban- ő itt Norbi, akivel már ma van az egyhetes évfordulónk. Jól menő fészekrakó vállalkozása van, és nagyon odavan értem.

-Ez azt jelenti esetleg, hogy nemsokára megállapodik?

- Ó hát még nem mennék ilyen messzire, hiszen most a karrieremre koncentrálok. Nemsokára megjelenik első nagylemezem, Tur-breaking-hearts címmel, valamint rengeteg koncert meghívásom van, a környéki háztetőkre. Szóval egyelőre nem engedem meggyűrűzni magam.

Norbi, az idei zöld-lila divatszínekben

- Úgy hallottam, hogy a PlayDuck újságba is kérték már fotózásra, de visszautasította. Miért nem vállalta?

- Hát az igaz, hogy én lehettem volna a decemberi Miss Tojó, de először is aktot nem vállalok, mert sajnos soká tart mire visszanőnek a tollaim és ezt ön is megértheti, hogy így nem állhatok a rajongóim elé. Pláne a hideg télben. Idegen tollakkal pedig nem szívesen ékeskedem. Másrészt Norbi ellenzi, hogy mások is meglássák a püspökfalatomat.

..., és így szereztem az első milliómat!

- Mennyi igaz abból a hírből, hogy önnek nemrég szilikonos csőrfeltöltése volt?

- Ez aljas rágalom! Nyilvánvalóan az irigyeim terjesztik ezeket a rosszindulatú pletykákat. Galamb vagyok, nem szeretném, ha kacsának néznének. Na, jó, annyit elismerek, hogy begyimplantátumom az van, de hát ki tud manapság tyúkmellel érvényesülni ezen a pályán?

- Apropó pletyka. Azt csiripelik a verebek, hogy viharos viszonya volt, vagy talán még van is BíDzsível (B.G. – vagyis Balkáni Gerle – a szerk.) a híres turbadúrral. Ebből mennyi az igazság?

- Őőőő- Turbi kicsit zavarba jön és félénken pislog a háttérbe húzódó Norbi felé – hát most mondja meg, ki tudna ellenállni neki? Azok a gyönyörű szürke tollak, az elegáns fekete nyakörv! S ami a lényeg, senki nem tud úgy burukkolni, mint BíDzsí!

BíDzsí a turbadúr

- Kölcsönös volt a szimpátia, miért nem lett a dologból semmi?

- Hát tudja, ez maradjon köztünk –és persze a Bolygó Pingvin olvasói között-, hogy bár rendkívül csinos fiú, de szegény BíDzsínek gyakorlatilag nincsen agya. Elég kellemetlen volt úgy megjelenni vele, hogy állandóan nekirepült az ablakoknak és nem értette, hogy mi az, hogy fúj a szél, esik az eső, süt a nap. Soha nem tudta hol van és hogyan került oda.

Már megint rosszul kötötted meg a nyakkendődet!

- Igen, azt hiszem, értem miről beszél. Váltsunk témát. Nem tudtam nem észrevenni, hogy ön szinte minden napját az erkélyemen tölti. Minek köszönhetem ezt a kitüntető figyelmet?

- Jajj, hát ön is tudja, hogy most ez a legmenőbb hely a környéken. Mindig van friss víz és a büfé választéka is minden igényt kielégít. Ide jár a környék krémje. Zorró a magányos, titokzatos feketerigó, Guszti, az a kis bolondos vörösbegy, mindenki kedvencei az őszapók, és hát mit szépítsem, bizony a rosszfiúk is idejárnak.

Zorró, a magányos hős
- A cinkemaffiára gondolt?

- Természetesen. De én nem félek tőlük, meeeeert… - és itt megint hátrasandít vőlegényére- hát mit szépítsem volt egy kis futó kalandom az egyik …. őőőő… taggal. Szóval nem bánják, ha összeszedem a földről, ami lepotyog.

- Gondolom, erről nem szívesen beszél.

- Nem nagyon. Helyes kis fickó volt, de veszélyes életet élt. Meg hát tudja, a méret és osztálykülönbségek… hiszen én mégiscsak egy híres szirti galamb család leszármazottja vagyok és nem tett volna jót a karrieremnek, ha egy közönséges szénbányászcinke família sarjával látnak együtt. Persze – réved a messzeségbe párás szemekkel Turbi – azért anyagi gondjaink nem lettek volna…

- Kedves Turbi! Köszönöm szépen az interjút és további sikereket kívánok a karrierjéhez, és a magánéletéhez is! 

Turbi az interjú végén
Turbi, biccentett egyet és már szaladt is vissza jelenlegi élete párjához, s bár nem kértem, de hagyott nekem hátra autogramot, mindjárt kettőt is. Kissé megfolyt a khmm… írás, de attól félek még egy darabig olvasható lesz.



Megjegyzések

  1. Egyszer én is csináltam interjút egy galambbal egy régebbi blogban, csak sajnos nem tudtam ilyen szép homemade képekkel illusztrálni. Szépek, balkáni gerlét így elkapni pedig külön kihívás!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Nálam először a képek jöttek és azután találtam ki hozzá a történetet. :)

      Törlés
  2. Nagyon tetszett a galamb-celebekkel készített interjúd!!!!Szuper!Klasszak a képeid róluk!

    VálaszTörlés
  3. Zsenialis, mint mindig. Nem.. Nem annyira... Ez megint emelt egyet a lecen Pingu! :) nagyon tetszett! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Dani! Azért félek, egyszer fennakadok azon a lécen. :)

      Törlés
  4. Nagyon tetszett nekünk is gratulálunk I J

    VálaszTörlés
  5. Nagyon tetszik nekem is! Gratulálok! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, örülök, hogy elolvastad! :-)

      Törlés
  6. Soha nem gondoltam volna,hogy a (celeb)galambok ennyire nyitottak,közlékenyek.Nagyon tetszik a sztori,de főképpen a képek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Manòvezér! Azért ehhez a nyitottsághoz egy egész télen àt valò zabáltatásra is szükség volt. :-)

      Törlés
  7. Kedves Pingu!:-)
    Annyira emberi hogy az már állati!:-D Örülök hogy van egy ilyen oldalad is, nagyon örülök hogy legalább itt megismerhettem!:-)Gratulálok az interjúhoz és a képekhez is!:-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Lamerle! Az oldalaim számát illetően legalább oktaéder vagyok. :))

      Törlés
  8. Szenzacios jo iras! Grat! Remekul szorakoztam:)

    VálaszTörlés
  9. Ez haláli volt! BG a trubadúr nekem is bejövős, együtt énekelhetnénk esténként. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bocsánat, tURBadúr...! :-) Megpróbálom rávenni, hogy arra repüljön a következő turnéja során. :-)

      Törlés
  10. Régen "mozgattam" meg hasizmaimat edzés nelkül ilyen jól :-))))))
    Szuper jo!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Ági, örülök, hogy tetszett! :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések