Adventi fotóséta

Ismét egy Tibor szervezte fotóséta szerepelt a naptáramban Mikulás napjára, melyeket mindig nagyon várok. Sokszor már nem is a közös fotózás, hanem a jó társaság miatt. Ezúttal a Vörösmarty téren és környékén felállított karácsonyi vásár volt a célpont. Két időpont volt meghirdetve, én a későbbi, öt órásra mentem. A Deák tér a Deák Ferenc utca sarkán talákoztam a többiekkel akik már csak ám vártak, pedig  csak öt méterre állatm tőlük. Igaz, én sem vettem észre a többieket.

Nyalókákok

Örvendtünk a találkozásnak, és a többiek azonnal megállapították, hogy tulajdonképpen nem nézek ki valami túl jól. Hát igen, nehéz a munkások élete. Bár megegyeztünk, hogy nem szükséges, de azért igyekeztünk úgy-ahogy együtt maradni. Ez szinte lehetetlen vállalkozás volt, mivel menet közben meg-megálltunk fotózni. Hiszen ezért jöttünk. Azután nem sokára megálltunk, hogy igyunk forralt bort, puncsot, teát.

Magyarosch mangalica a sláger

Itt egy kicsit hosszabb ideig ácsorogtunk és legalább tudtunk beszélgetni, meg egymást fotózni. Én puncsot ittam, de sajnos azt kell mondjam, hogy a salzburgi sokkal jobb volt. Mondjuk árban ugyanannyi, azzal nem volt gond. Még az tetszett odakint, hogy rendes az adott helynek megfelelő adventi mintás kerámia bögrébe adták, amit ha akart az ember akkor visszaválthatott, de ez az itthoni papírkávéspohár egy kicsit illúzióromboló volt.

A bádogbögre újraértelmezése

A Vörösmarty térre kiérve már sajnos elvesztettük egymást szem elől, mert hangulatos vásár mindenkit lekötött egy-egy fotótémánál.Szerintem szebbek voltak a díszek és kínálat is sokkal színvonalasabb volt mint amit ausztriában láttam. Annak nagyon örülök, hogy a gagyit nem engedik árulni, csak kézmüves termékeket és persze kolbász hegyeket láttam árulni.

A kedvenceim

Egy helyütt kemencében sült töki pompost is kínáltak, de a kígyózó sort inkább nem vártam ki. Hat órakor volt valami fényjáték a Gerbaud palota homlokzatára vetítve, de nem találtam túl érdekesnek. Végül az egyik sültkolbászosnál (Mangal Ica) ismét összeterelődött a csapat.

Karácsonyra szarvasos párna illik

Sajnos fél hétkor búcsút kellett intenem a társaságank, mert szerettem volna elérni a hétórás buszomat, és Lamerle kartács kíséretében elhagytam a helyszínt. Nagyon hamar elröppent az idő, jó lett volna még maradni velük és egy kicsit "kocsmázni", beszélgetni, de talán majd máskor lesz rá időm.

Mindenféle papíros

A mi kis Mikulásunk